• Megjelenítés

uniós költségvetés

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Közeleg az április 30-i határidő, amíg le kell adnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot. A kormány december elején egy vázlatos tervet hozott nyilvánosságra, és közben egyeztetést folytatott a háttérben az Európai Bizottsággal a részletekről, aztán néhány hete rögzítette a Magyar Közlönyben azt a 9 átfogó célt, amelyre el akarja költeni a pénzt. Mindezzel párhuzamosan zajlik egy társadalmi egyeztetés is a hivatalos pályázati felületen, ami azután vált teljessé, hogy a minap már mind a 9 célterület anyagait közzétették. Érdemes tehát összefoglalni a legfrissebb tudnivalókat, felhasználási szabályokat és dátumokat azután, hogy a napokban kutatói javaslatokat is publikáltunk az ország ellenállóképességének javításához.

Két, milliárdos vasútfejlesztési projekt indulhat Magyarországon EU-s pénzből

Két, milliárdos vasútfejlesztési projekt indulhat Magyarországon EU-s pénzből

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós pénzügyi alap jelenleg nyitva lévő kiírásában március végéig nyújthatnak be közlekedésfejlesztési projekteket a tagállamok. Magyarország a kormány döntése alapján két nemzetközi jelentőségű vasúti hálózatbővítés előkészítésének folytatásához kér összesen 2,8 milliárd forint támogatást. A forrást a Budapest-Varsó nagysebességű vasút magyarországi szakasza és a Kelenföld-Nyugati pályaudvar között tervezett új vasúti összeköttetés környezetvédelmi munkarészeire fordítaná - derül ki az
Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből.

Hangos figyelmeztető lövést küldött Magyarország felé az ultimátum miatt bajba került Európai Bizottság

Hangos figyelmeztető lövést küldött Magyarország felé az ultimátum miatt bajba került Európai Bizottság

Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.

Kiderült: ultimátumot kaphat Magyarország és Lengyelország bevédése miatt az Európai Bizottság elnöke

Kiderült: ultimátumot kaphat Magyarország és Lengyelország bevédése miatt az Európai Bizottság elnöke

Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.

Elfogadta az EP a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot, amely több támogatást kíván biztosítani a vállalatok számára a koronavírus okozta válság túléléséhez, illetve segítséget kíván nyújtani a nehezen finanszírozható beruházások elindításához.

Csak mérhető célok és környezetvédelmi szempontok mentén szabad elosztani a rengeteg EU-s pénzt

Csak mérhető célok és környezetvédelmi szempontok mentén szabad elosztani a rengeteg EU-s pénzt

Folyamatban van az uniós támogatások felhasználásának elveit és módjait tartalmazó kormányzati anyagok társadalmi egyeztetése. A vitához számos civil szervezet szólt hozzá. Két vendégszerzőnk, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Domaniczky Orsolya, a 18 közép- és kelet-európai ország 53 civil szervezetét tömörítő CEEweb a Biológiai Sokféleségért szakpolitikai munkatársa a Portfolio-nak küldött véleménycikkében foglalja össze szervezeteik javaslatait.

Csak 25 milliárdos EU-s fejlesztési keretet szán a kormány Budapestnek a következő 7 évre

Csak 25 milliárdos EU-s fejlesztési keretet szán a kormány Budapestnek a következő 7 évre

A 2021-2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) legalább a 6%-át fenntartható városfejlesztési célokra kell fordítani és egy minap körbeküldött anyag alapján ebből csak mintegy 25 milliárd forint juthat Budapestnek és ennek is a 80%-át kiemelt állami projektként költenék el, azaz előre eldöntött nyertesekről lenne szó – rajzolódik ki a 444.hu birtokába jutott anyagból. Emellett persze jutna még jelentős EU-s pénz budapesti közlekedésfejlesztési projektekre is, de azok konkrét célját és tartalmát nyilván a kormány döntené el.

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Túl gyenge a verseny a magyar közbeszerzési rendszerben, és rendszerszintű szabálytalanságok vezettek az EU történetének legnagyobb bírságához 2019-ben, ezért ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni a 2021-2027-es uniós forrásokat, köztük a helyreállítási alap pénzeit, átalakításokat kért a közbeszerzések terén az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters a brüsszeli testület belső anyagából, amely január 26-i dátumú. Rá néhány napra már meg is jelent három olyan kormánydöntés itthon, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatta a magyarországi közbeszerzési rendszert, így a kettő között bizonyára van összefüggés. Az egész ügynek az lehet itthon a mozgatórugója, hogy 2021-től már él a jogállamisági mechanizmus, és ha nem lépne a magyar kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően, akkor később veszélybe kerülne az EU-pénzeink lehívása, mivel a jogállamisági mechanizmus azok blokkolásához, esetleges levágásához is elvezethet.

Frissítés! Kedden cáfolta a magyar kormány, hogy kapott volna kéréseket a közbeszerzési rendszer átalakításáról és a Portfolio információi is összhangban vannak ezzel.

Mindenki kapaszkodjon, kanyarban előzne a kormány

Mindenki kapaszkodjon, kanyarban előzne a kormány

A kormány kanyarban előzne, mindenki kapaszkodjon - nagyjából így foglalható össze a Gazdasági Évnyitó üzenete, ahol a miniszterelnök és a pénzügyminiszter beszélt a 2021-es tervekről, kilátásokról. Segély továbbra sincs (csak a keveseknek, keveset segítő bértámogatás), ezért a koronavírus-válságban bajba jutott ágazatok ezután is csak magukra számíthatnak, igaz, egy új hiteleszköz mégis valamiféle bújtatott támogatásfélét jelenthet a korlátozások alatt nyögő vállalkozások és dolgozók számára. Az igazi remény azonban nem ez, hanem az uniós pénztömeg, amiből a felborult költségvetési egyensúly mellett is folytathatja óriási beruházásösztönzését a gazdaságpolitika.

Kinyílik az ajtó? - Befolyásos francia és német vezetők is felülvizsgálnák az EU szigorú deficit- és adósságszabályait

Kinyílik az ajtó? - Befolyásos francia és német vezetők is felülvizsgálnák az EU szigorú deficit- és adósságszabályait

Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.

Új és meghosszabbított villamosvonalak terveit készítette elő a főváros

Új és meghosszabbított villamosvonalak terveit készítette elő a főváros

Több villamoosvonal meghosszabbításával, felújításával, új vonalak létesítésével, valamint a géppark újításával kellene a forgalomcsillapítási és a közösségi fejlesztési célokat megvalósítani Budapesten Balogh Samu várostervező és főpolgármesteri kabinetfőnök szerint. A közlemény alapján tavaly már több projekt tervének előkészítése megtörtént, ezek uniós finanszírozásban valósulhatnának meg.

Nagyon sok EU-s pénzt blokkolhat az Európai Bizottság a nagy magyar állami projekteknél

Nagyon sok EU-s pénzt blokkolhat az Európai Bizottság a nagy magyar állami projekteknél

Nagyon erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk” például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott terjedelmes interjúban az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mindez azután válhat élessé, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről, de közben ettől teljesen függetlenül zajlik egy potenciálisan nagy horderejű per az Európai Bíróságon, amelyben tegnap volt meghallgatás Luxemburgban és amelyben akár a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről is ítélet születhet nyár-ősz körül. Ez pedig akár apropót is jelenthet az EU-pénzek blokkolásához.

Be kell vonni a helyreállítási alap hatalmas forrásainak elosztásába az önkormányzatokat is

Be kell vonni a helyreállítási alap hatalmas forrásainak elosztásába az önkormányzatokat is

Hétfőn szavazott az Európai Parlament két szakbizottsága a 2021-2026 közötti időszakra szóló, a koronavírus-válság miatt életre hívott helyreállítási alap forrásfelhasználási rendeletéről és ebből kiderült, hogy korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyi, illetve regionális hatóságok bevonásához is hozzákötik a pénzek elosztásának folyósítását – írja a Népszava. Ez azért lényeges, mert a magyar kormány korábban azt tervezte, hogy csak a megyei önkormányzatokkal fog egyeztetni a megvalósuló reformok és beruházások kereteiről (mind a 19 kormánypárti irányítás alatt áll), de a brüsszeli fejleményekből az rajzolódik ki, hogy ez nem lesz elegendő.

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Olvasom a Portfolio hasábjain Essősy Zsombor cikkét, miszerint az országra 2021-től zúduló uniós forrásoknak hála az újév napjával a magyar gazdaság aranykora köszöntött ránk. A szerző lelkesedésének értékén mit sem ront, hogy a tervszerűen „fejnehézre” hangolódó 2021-2027 közötti időszak első másfél éve egyben a tanácsadó iparág számára is elhozhatja a kánaánt, a piac valamennyi szereplőjével együtt izgatottan és érdeklődve várjuk a vélhetően minden korábbit felülmúló pályázati dömpinget. A forrásbőség piedesztálra emelése azonban véleményem szerint nem szerencsés megközelítése a ránk váró időszaknak. A számolatlanul elérhető pénztömeg önmagában ugyanis nem feltétlenül jelent előnyt egy nemzetgazdaság számára. Ellenkezőleg, akár átok is lehet a vélt áldás helyett.

Varga Mihály: 9%-os deficit lehetett tavaly, akár júniusig is adhatunk bértámogatást a turizmusnak

Varga Mihály: 9%-os deficit lehetett tavaly, akár júniusig is adhatunk bértámogatást a turizmusnak

Azért kell munkahelyvédelmi támogatásokat biztosítani, és azért kell beruházási támogatást nyújtani, hogy "megőrizzük a gazdaság vírus utáni növekedési képességeit" – hangsúlyozta az Indexnek adott évzáró, ma megjelent interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal elárulta azt is, hogy a kormány a járvány kitörése óta 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, a gazdaság újraindítására pedig 3700 milliárd forintot és mindez oda vezetett, hogy 2020-ban 9% körüli lehetett a GDP-arányos államháztartási hiány 6,4%-os GDP-visszaesés mellett, így az év végi adósságráta 80% körüli lehetett. Varga az interjúban jelezte, hogy az euróbevezetés kérdése továbbra sincs a kormány asztalán, arra viszont nyitott a kabinet, hogy a turisztikai ágazatnak eredetileg 3 hónapra adott 50%-os bértámogatást további 3 hónappal, azaz akár június végéig meghosszabbítsák.

Értékek és érdekek harca – az EU 2021 és 2027 közötti kohéziós politikája

Értékek és érdekek harca – az EU 2021 és 2027 közötti kohéziós politikája

A közelmúltban – hosszú és komplex, vétó-fenyegetéstől sem mentes tárgyalások sorozatának eredményeképpen – az Európai Parlament (EP) és a Tanács is jóváhagyta a 2021–2027-es időszakra szóló többéves költségvetési keretet (Multiannual Financial Framework, MFF). A hétéves költségvetés elfogadása hazánk számára kiemelt fontosságú, hiszen az MFF-ből és a koronavírus-járványból okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítására szolgáló eszköz, a Next Generation EU támogatási részéből Magyarország számára elérhető források nagysága több mint 40 milliárd EUR, amelyből a felzárkóztatásra fordítható kohéziós boríték nagysága közel 20 milliárd EUR.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility